Futó-tűzló

Egy ideje nem volt bejegyzés, de ez nem azt jelenti, hogy leálltam. Facebookon és Instán azért igyekszem rendszeresebben életjelet adni. Elfoglaltak egyéb történések, események, mint mindenki mást is, gondolom. Nem csak évszakot váltottunk... "Kedvenc" kifejezésem mostanság a turbulens időket élünk. Ami igaz, és igencsak leíró, de ha annyi felest kéne innom, ahányszor hallom, biztos, hogy előbb látnám Zacher doktor urat, mint amúgy... (Akinek innen is üzenem, hogy írtam neki, több platformon is, ha tud, válaszoljon! Ha valaki ismeri, szóljon neki légyszi!😁) 

A kínai horoszkóp meg nem viccel, ez a tűzló éve, ami a hagyományos hiedelmek szerint különösen erős, intenzív energiájú időszak. Gyakran mondják, hogy: sok változás, fordulat történik (egyéni és társadalmi szinten is); erősödik a szenvedély, lendület, kockázatvállalás; könnyebben jöhetnek konfliktusok, hirtelen döntések; „túl sok minden történik egyszerre” érzés. Van aki hisz ezekben, van aki nem, én hol így, hol úgy, de ez eddig szerintem telitalálat... Én ráadásul még bika is vagyok, amúgy is hajlamosabb ön-turbulenciák generálására, szóval az ég óvjon mindannyiunkat! A szenvedély, lendület mondjuk jöhet, itt a tavasz, dagad a kedv!

Futás fronton a helyzet csak picit turbulens, mostanában nem tudok annyiszor kimenni, mint szeretnék, mert folyton közbejön valami, és ez sokszor frusztrál. Most például sajnos kicsit lebetegedtem. Nem vagyok rá büszke, mert életmódbeli (kisebb) kilengéseim eredményének tudom be, és nagy rekordot törtem meg most ezzel, mert mostanság, szerencsére már nagyon ritkán vagyok beteg. Sőt, eljutottunk oda, hogy ha párom hoz haza valami nyavalyát, el se kapom. Ez régen elképzelhetetlen volt, és átlagban három-négy havonta ledöntött valami a lábamról elég rendesen. Most évi egy-kettő a max, ami mindig akkor jön, ha letérek a helyes útról, amiért végül is hálás lehetek.

Eddig a január a legerősebb: 152 km, magam sem tudom hogy csináltam... 😅 A február: 142 km, március: 117 km, és az április eddig: 119 km. Csökkenő tendencia, de a 22 km-es távok egyre gyakoribbak. És valami azt súgja, hogy most fog a futás is még csak igazán beindulni, úgyhogy bizakodó vagyok! 💪💫

Az első hivatalos márciusi Vivicitta félmaratonom óta egyébként megszállottja lettem ennek a távnak, és elhatároztam, hogy addig fogom lefutni heti egyszer, hétvégente, amíg komfortzónává nem válik. Lehet, hogy ehhez pont huszonegyszer kell lefutni? 🤔 Ki tudja. 😄 Megfigyelem, és beszámolok majd. Most, a héten, a betegségem miatt majdnem minden futás elmaradt, de eddig amúgy háromszor futottam le, a verseny óta. Ha meg a 20 km-t is ideszámolhatjuk, akkor idén eddig összesen hétszer.

De megfogadtam, hogy nem hagyom, hogy a nincs időm problematika felülkerekedjen rajtam, megpróbálok rugalmasabb lenni, (még ha bikaként ez nehezebb is 😅), és elengedni, hogy nekem mikor kell, vagy mikor jó futni, és akkor menni, amikor tudok. Éppen így lett egy, szerintem fasza kis kategóriám, az 8 Before 8, azaz 8 kilométert futni reggel 8 előtt. Kétszer már kipróbáltam, és fantasztikus érzés volt, hogy 8-kor már hazaérve, megfürödve ültem a gépem előtt, munkára készen. Én amúgy is pacsirta-típus vagyok. Na meg, ahogy melegszik majd az idő, egyre nagyobb kedvenc lesz ez. Nem is tudom, eddig miért nem csináltam. Igaz a mondás, hogy ki korán kel, aranyat lel! 

És íme az arany:

Ezt pedig a komfortzónákra!

🏁🏁🏁 Vigyázz, kész, start! Futásra, tűzlóra és aranyra fel!🏁🏁🏁