Megint egy ideje nem volt bejegyzés, és nem csak azért, mert jelenleg nincs témám. Elértem egy pontot, amiről nem igazán szeret beszélni az ember. De ha már van ez a blog, és tényleg szívből, őszintén akarom csinálni, akkor ez is hozzátartozik. Ó, nagyon is! Főleg kezdőként. De gondolom nem csak kezdőként. Ez is egyféle fal. Nem olyan, mint a félmaratonon volt, de fal. Még talán nehezebb is, mert makacsabb, tovább tart átvergődni rajta, vagy megmászni, és néha gumifalú, amiről egyenesen lepattanok, és csak nevet rajtam. Nevezhetjük mélypontnak is. Erről mindig a Holiday c. film jut eszembe, ahogy Kate Winslett pofozgatja magát a nyitott ablaknál, hogy "low point, low point!" Valahogy így vagyok én is...
