Mitől futó egy futó és hasonló dilemmák

Ryan Johnson, Forrás

„Csak egy módon indulhatunk el egy cél felé: ha ott kezdjük, ahol most vagyunk.” /Elmer Wheeler, kortárs amerikai szerző/

Ha csak ritkán tudok kimenni, nem vagyok futó? Ha lassú vagyok,  nem vagyok futó? Ha rövidebb távok mennek csak, nem vagyok futó? Ha belesétálok, nem vagyok futó? Ha nem drága a cipőm, nem vagyok futó? Ha nincs Garmin órám, sőt nem mérek egyáltalán semmit, nem vagyok futó? Ha soha nem voltam még versenyen, nem vagyok futó? Ha épp lesérültem, nem vagyok futó?

 

Ez az utolsó kérdés indította el bennem ezt a cunamit, amely gondolat(ok)tól most még futni se tudok... ha akarnék se... De hát nem ezért is van ez a blog? Hogy kiadhassam, megoszthassam fájdalmaim, kételyeim, hibáim, hátha más is tanulhat belőlük, vagy pont hasznos tanácsokkal tudna ellátni – azt amúgy nagyon megköszönném! 😇

Tű a vattában, azaz ChiRunning tanfolyamon jártam

Kép: Gemini

Gondolkodtam már, hogy el kellene menni egy tanfolyamra, ahol megnézik hogyan futok, és kijavítják, ha szükséges, vagy adnak tippeket hogyan lehet többet, jobban futni kisebb energiabefektetéssel. Aztán az algoritmus nagytestvér azt mondta, fogd meg a söröm, és feldobott egy egynapos alkalmat, Budapesten belül, pont egy szabad vasárnapon, vállalható árban. Mielőtt a belső félős énem lebeszélhetett volna róla, rányomtam a jelentkezésre, és fizetésre, hogy semmiképp ne legyen már visszaút! És, mit gondoltok, jól tettem? 

Rossz időben is jó helyen

 

Forrás

„Háromféle Beton.Hofi van a Parkban.”

Nekünk pedig számtalan féle énünk van, és lehet, nap mint nap... És valljuk be, ebben az időben, legalábbis nálam, kezd egyre jobban teret nyerni az az én, akinek semmihez semmi kedve. Ma is felkeltem, elaludt nyakkal, kinéztem az ablakon, és megállapítottam:

Az idő szar.

A kedvem szar.

Akar ám futni a ...

Ilyenkor van, hogy szembejön egy olyan tartalom, ami bepörget. Vagy valaki kérdez pont valamit futással kapcs., és feléled az oroszlán, és futni akar. De van, hogy csak magammal alkudozom. Ha mégis kimegyek, kapok ezt, vagy azt, lesz ez, meg az... Mennyivel jobb lesz este Netflix előtt tespedni, kisebb lesz a bűntudat, meglesz a hónapban az X kilométer, lemehet egy fánk. Itt azért álljunk meg egy side note erejéig, ugyanis egy átlag csokis-mogyis fánkban kb. 320 kalória van, a mai 5 km-es futásom pedig az órám szerint mindössze 416 kalória égetés volt. És csak annyit szeretnék kérdezni, hogy HÁT HOL VAN ITT AZ IGAZSÁG?😭 Na de nem baj, néha ez nálam akkor is jó alku tárgya tud lenni... Gyarló vagyok, vállalom!

Üdv mindenkinek, aki fut, meg aki nem! 👋

Fotó: saját futásaim ezer 15 arca

Sziasztok! Miamona vagyok. Korábban olvastam, és az olvasott élményeimről írtam. Mostanában futok, azaz inkább kocogok, és azokról meg jól nem írok, pedig régóta szeretnék... Egy ideje már megindultak bennem a szavak, és végre papírig, akarom mondani Word-ig jutottak. Tudom, hogy a blog már rég elavult műfaj, youtube podcast most a menő, - amúgy nagyon jók vannak, én is sokat nézek/hallgatok -, de úgy voltam vele, ideöntöm a betűhalmazom, hátha hasznos lehet még valakinek. Ha más nem, nekem jól esik le- és kiírni, úgyhogy vágjunk bele! 

A blog elsődleges célja az lenne, hogy kezdő (és még nem kezdő) futóknak / kocogóknak adjon ihletet, ötletet, gondolatot. Tudom, tele a net jobbnál jobb ilyen tartalmakkal, de valahogy úgy érzem, mindet a már profibb emberek készítik (ami logikus hiszen náluk a tudás és tapasztalat), a kicsit már profibb futóknak... Ide az a rész jönne, hogy de én most majd, teljesen a nulláról ... Csak az a helyzet, hogy amikor el akartam indítani ezt a blogot, még valóban teljesen, pőrén kezdő voltam. De ahogy az ilyen tervekkel sokszor lenni szokott, mindig csak halogattam, ábrándoztam róla, fiókba zártam, ahelyett, hogy azonnal belevágok... De én most teljesen... tényleg belevágok! Tartsatok velem, ha van kedvetek! 😁